Nincs annál jobb, mint amikor végre hosszú órákon át süt a nap, koraestig világos van, és egyre inkább érzékelhető, hogy hamarosan itt a nyár. Az év legmelegebb évszakáról sokaknak a strand, vízpart juthat először eszébe. Szerencsére egyre több ember gondol a fényvédelemre, ma már sokféle márkájú napkrémet lehet kapni mindenféle kiszerelésben és faktorszámban. Ahhoz viszont, hogy az első alkalommal ne hófehér bőrrel érkezzünk meg a strandra, érdemes igénybe venni párszor a szolárium adta lehetőségeket.
Nemcsak a barnulás az, ami miatt hasznos a jótékony sugarak alá feküdni vagy állni. Ma már összeköthetjük a kellemeset a hasznossal, sok szoligépbe szerelnek vibrotréneres egységet, amely hullámszerűen mozgatja végig a test minden részét a barnulás ideje alatt. Akár néhány héten belül látványos eredményt érhetünk el az eljárás alakformáló hatásának köszönhetően, ráadásul egy a szolárium gépbe speciálisan beépített cső a kollagén szövetek megújulását segíti elő, ezáltal jelentős mértékben csökkenhet az utálatos narancsbőr.
Bőrszín divat
Régebben a sápadt, fehér bőrszín volt a divat, a felsőosztálybeliek kiváltságának tartották. Egyszerűen nem illett a kelleténél barnábbnak lenni, így akkoriban, de még a múlt század elején is a hölgyek ódzkodtak a napozástól. Aztán az 1900-as évek elején felismerték, hogy a természetes fény nélkül élő embereknél, akik bányákban dolgoztak, egyre több az angolkóros, és a csont deformitás is köztük terjedt el leginkább. Ezek a betegségek D-vitamin hiányra utalnak, amit kellő napfény nélkül mesterségesen kell pótolni manapság is.
A szolárium története
1903-ban a lakossági és ipari felhasználású világítási rendszereket fejlesztő német Heraeus cég feltalálta az UV-lámpákat. Hamar felismerték, hogy ezek a fénysugárzók nemcsak a látható fénytartományban sugároznak, hanem ultraviola fényt is képesek kibocsátani. Az ultraviola sugárzás hozzájárul a D-vitamin termeléshez, így a lámpákat elsősorban az angolkóros betegeknél használták gyógyítás céljából.
Az első szolárium gépre az 1970-es évekig kellett várni, amikor Friedrich Wolf német tudós véletlenszerűen rájött, hogy az atlétáknál használt mesterséges úton előállított UV-fény nemcsak a teljesítményükre hat jótékonyan, hanem barnítja a bőrüket is anélkül, hogy napra mennének. Az első magasnyomású lámpákkal felszerelt szolárium gépek Európában készültek, majd a ’80-as években az Egyesült Államokban is megjelentek. Azóta sokat fejlődött a lámpák gyártási technológiája és a készülékek elektromos felépítése. Noha a divat a bőrszínt illetően is gyakran változik, egy kis alapszín nem árt a természetes napozás előtt, de a szoláriumot is, mint mindent csak mértékkel érdemes használni.